turboweekend

Vilmos negyedik óra után, az iskolai wc-ből hívott fel, hogy akkor mikor indulunk, mert ő tulajdonképpen készen áll. Emlékeztettem a reggeli megállapodásunkra, miszerint a leckének pénteken meg kell lennie, ellenkező esetben nem indulunk. Továbbá érdeklődtem az ebéd iránt is, mivel biztos voltam benne, hogy ha nem eszik semmit, akkor ha meglát azonnal éhes lesz és az tovább késlelteti az indulást. Már suttogva mondta, hogy oké, lemegy ebédelni a többiekkel, majd kiül a titkárság elé- csak, hogy szem előtt legyen- és megírja a házit. Biztosított róla, hogy csak magyarból van, német nincs is. Javasoltam neki, hogy azokat a kis javításokat, amelyeket ma reggel 7.40-kor vettem észre a füzetében, kérem javítsa ki. Hivatalossá kezdett válni a beszélgetés. Ő a klotyóban és a konyhában otthon. Mondtam, hogy egy óra körül kapcsolja be a telefonját és vadászkutya tartásban figyelje, hogy mikor hívom. Akkor kijöhet az iskola elé. Az elköszönés kedves volt, mégis csak hétvégére készülünk...