Ezen a héten Bugner Szilvia (39), a Viasat Broadcasting senior promo producerével töltjük a hétvégét.
Öt éve élek Londonban. A hétvégi program nálam egy dologtól függ: milyen esemény van a városban és Londonról lévén szó, mindig rengeteg dolog van, amit éppen "látni kell" vagy "nem szabad kihagyni", "muszáj kipróbálni" vagy egyszerűen az embernek éppen ahhoz van kedve.
Azért van egy dolog, ami stabilnak tekinthető, ez pedig a szombat reggeli "Saturday Kitchen" a BBC1-en, ami James Martin (aki a királynő szakácsa volt évekig) élő főző-showja, egy sztárvendéggel, 2 Michelin-csillagos séffel és két nézővel. Ez mindig nagyon jól indítja a hétvégét, mert dinamikus, pozitív, hogy a sok hasznos, a hétvégi menüt érintő tanácsról meg már ne is beszéljünk. Ennek kábé délben van vége, ilyenkor általában leküldöm a második kávét és rájövök, hogy tök üres a hűtő. Ha itthon töltöm a szombatot, akkor ilyenkor elindulok bevásárolni, zöldséget, halat, tésztát, proshuttót, ciabattat és bazsalikomot. Na, ebből nagyjából meg is van a hétvégi menü, jöhet az abszolút pihenés, olvasás, esetleg Poirot vagy Sherlock Holmes a tv-ben. Persze ilyenkor a házimunkát is igyekszem lezavarni, hogy vasárnap azzal már tényleg ne kelljen foglalkozni. De alakulhat úgy is a szombat délután, hogy olasz órára megyek és utána megiszunk egy kávét, stílusosan macchiatót az osztálytársakkal, vagy felugrom a barátnőmhöz, aki közel lakik az olasz intézethez, a Hyde Parknál és forralt borozunk, beszélgetünk. Vagy tipikusan ez az "English tea-time", ami azt jelenti, hogy általában a szállodák 3-7 óra között szervíroznak egy komplett menüt (természetesen ezt előre le kell foglalni és a szálloda színvonalától függően elfogadható árú vagy brutál drága... de hát mindent a feelingért - tea a Ritzben...)... szóval egy menüt, ami tartalmazza a teát, amit állandóan utántöltenek, annyit ihatsz, amennyi beléd fér, miniszendvicseket - az uborkás, sajtos tényleg világklasszis - úgynevezett "tea cake"-et sokféle lekvárral, ez nem igazán hasonlít semmihez, így elég nehéz körülírni és apró bon-bonokat. Ennek az elfogyasztása tényleg eltart 2-3 órát és tényleg kellemes a fogvacogós, hideg napokon.
A szombat délután mondjuk a tipikus "shopping-nap" is, ha éppen kell néhány új cucc vagy rám jön a "vásárolhatnék", akkor van pár tuti helyem, ahova megyek. Esetleg kávé / mozi valami rég nem látott ismerőssel. Londonban az embernek egyébként szinte csak "rég nem látott ismerősei" vannak, mert annyira nagy ez a város és mindenki eléggé elfoglalt, úgyhogy elég nehéz még a legegyszerűbb programokat is összeszervezni. Tényleg ünnepnap, ha végre sikerül és általában nagyon tudok örülni mindenkinek, akivel sikerül találkozni.
Vagy nagyon jó szombati időtöltés elmenni egy fürdőbe. Ez itt Angliában egy kicsit nehezebb, mint otthon, mivel egyetlen termál fürdő van, Bath-ban, ami egy nagyon helyes kisváros, másfél órai vonatozásra Londontól (Londonban maradnak a SPA-k, amik azért szintén frissítőek.) Maga a fürdő átlagos, de kellemes. A fő attrakció a tetőn lévő medence, mert miközben az ember lebeg a meleg vízben, fantasztikus panorámában gyönyörködhet (körben dombok, templomtornyok stb)... testnek-léleknek egyaránt jó.
Ezzel nagyjából akkor letudtuk a szombatot.
A vasárnap általában csendesebb, a délelőtt általában szinte észrevétlenül eltelik és azonnal ebéd-idő van. Gyanús is, hogy a vasárnap gyakorlatilag egyből az ebéddel kezdődik. Vagy itthon főzök vagy le lehet menni valamelyik pub-ba, ahol az angolok többsége is ebédel és rendelni egy emberes "Sunday Roast"-ot, ami tradicionálisan egy (igen)nagy darab sült marhahús, párolt krumpli, bab és a hires Yorkshire-pudding, ami egy kör alakú sós tészta, leöntve barna szósszal (gravy). Általában létezik ennek a csirkés változata is, én személy szerint erre szoktam ráúszni, ez egy fél csirkét jelent, nem túlzok. A pub-okban általában van szófa, kanapé, fotel... úgyhogy ez ideális hely a hétvégi újságok átböngészésére, amik általában ott hevernek, de persze az ember hozhatja a saját példányát is. Amikor ide érkeztem, szó szerint faltam az újságokat, mindent, válogatás nélkül, de ez egyszerűen olyan sok, hogy hamar beláttam, szelektálni kell. Persze néha még most is úgy érzem, lemaradok valamiről, de tartom magam ahhoz, hogy hétközben Independent, szombaton Guardian vagy Observer, vasárnap pedig Sunday Times. Mindnek megvan az erős és a gyenge pontja, szóval a pub-ban például egy ültő helyben át lehet tanulmányozni az összes hétvégi újságot, ami szerintem egy nagyon jó kis hagyomány. Komoly erőnlét kell hozzá egyébként, mivel minden napilap hihetetlenül nagy méretű, igy felér egy edzéssel nyitva tartani őket órákon át. Ezért én általában szétcincálom és darabokban olvasom.
Szintén nagyon jó vasárnap délutáni elfoglaltság sütit sütni, kuglófot, muffint, főleg, ha valaki éppen felugrik délután, jöhet a kakaó-süti classic párosítás (a Whittard chilis kakaója egyszerűen felülmúlhatatlan ebben a kategóriában) és valami könnyű kis film dvd-ről. Magyarországon nagy moziba járó voltam, de itt inkább itthon-a-kanapéról-dvd-t-néző lettem, mivel elég könnyű az újonnan kijött filmekhez hozzájutni (kölcsönzés, letöltés stb.) Persze a moziba járás továbbra is hangulatos, de valahogy inkább áttolódott hétköznap estére. Munka után tökéletes kikapcsolódás, ami /után előtt meg lehet inni valamit vagy bedobni egy könnyű vacsit a barátokkal, kollégákkal. A hétvége sokkal inkább a totális pihenésé.
Téli hónapokban is abszolút pihentető egy kellemes (bár rövid) vasárnapi séta a Temze-parton. Szerencsére elég közel lakunk hozzá, de általában jellemző, hogy egész Londonban vannak ún. Thames Path-ok, amik lényegében kiépített sétáló utak, végig a Temze partján.
Vagy évről-évre ismétlődő téli vasárnapi program a Chinese New Year, ami éppen most vasárnap lesz. Ez általában egy nagy kínai tömegünneppel indul a Trafalgar Square-en, ahol a kínaiak zenélnek, sárkányt táncoltatnak stb... mindenki más pedig áll körben és nézi... majd mindenki átvonul China Town-ba, ahol tovább folytatódik a "fieszta", a sárkányokat be- és kitáncoltatják minden boltba, étterembe, büfébe, hogy hozzon szerencsét az új évben. Legutóbb követtük egy darabig, aztán beültünk valahova - stílusosan - kínait enni. Iden is ez a terv. Már a helyet is kinéztem hozzá: Red and Hot. Fűszeres szecsuáni konyha. Legutóbb csak kínaiak kajáltak ott, szóval nem turista hely. Az étel finom, a pincérek persze iszonyúan gorombák, de hát ez egy más kultúra. Hát, ez a terv vasárnapra. Aztán pedig már tavasz, amikor teljesen másféle dolgokat lehet csinálni!
London éjszaka fotó forrása: designpumpa.blog.hu
Ezen a hétvégén itt fogyasztottunk:
Saturday Kitchen (elo adas es receptek): http://www.bbc.co.uk/programmes/b006v5y2
